ABS gyűrű (jeladókerék) elrepedése: Téves ABS beavatkozás lassításkor


Az ABS, vagyis a blokkolásgátló rendszer minden kerék forgási sebességét külön figyeli, hogy fékezéskor megakadályozza a kerekek megcsúszását, blokkolását. Ehhez minden keréknél egy érzékelő és egy fogazott vagy mágnesezett gyűrű, az úgynevezett jeladókerék, más néven impulzus- vagy reluktorgyűrű dolgozik együtt. A gyűrű a kerékkel együtt forog, az érzékelő pedig a fogak elhaladását érzékeli.
A jeladókerék lehet külön fogazott acélgyűrű a kerékagyon vagy a féltengelyen, illetve a modern autóknál gyakran egy mágneses gyűrű, amelyet a kerékcsapágy tömítésébe építenek. Ahogy a kerék forog, az érzékelő a fogak vagy a mágnespólusok elhaladásából egy váltakozó jelet állít elő, amelynek frekvenciája arányos a kerék fordulatszámával. Ebből a vezérlő pontosan tudja, milyen gyorsan pörög az adott kerék.
A rendszer akkor működik jól, ha a gyűrű ép, tiszta és egyenletes, az érzékelő pedig helyesen áll hozzá. A vezérlő a négy kerék jeléből folyamatosan összeveti, van-e olyan kerék, amelyik hirtelen lassul vagy leáll, ami blokkolást jelentene. Ha bármelyik gyűrű hibás jelet ad, a rendszer téves következtetést von le, és ott kezdődnek a bajok.

Ha a jeladókerék elreped, egy foga letörik, vagy a mágnesgyűrű megsérül, az érzékelő jele egyenetlenné, ugrálóvá válik. A repedésnél a gyűrű pici darabon szétnyílhat, a fogak távolsága megváltozik, és az érzékelő ott egy hibás, kimaradó vagy megugró impulzust érzékel. A vezérlő ezt a hirtelen jelkimaradást úgy értelmezi, mintha az adott kerék pillanatra lelassult vagy blokkolt volna.
Ennek következtében az ABS feleslegesen beavatkozik: lecsökkenti a fékerőt azon a keréken, mintha meg akarná akadályozni a csúszást, pedig a kerék valójában rendben forog. A vezető ezt a pedálon érzi: lüktetés, visszalökés, és a jellegzetes ABS-berregés jelentkezik, sokszor épp lassú megállásnál, alacsony sebességnél, amikor az ABS-nek egyáltalán nem kellene dolgoznia.
A jelenség azért is árulkodó, mert az ABS normál esetben csak erős, blokkolásközeli fékezésnél lép működésbe, jellemzően nagyobb sebességnél. Ha viszont a rendszer egészen lassan, például kilométeróra szerinti pár kilométer per órán, egyenletes megállásnál kezd berregni és lüktetni, az szinte biztosan jeladóhiba, leggyakrabban a repedt gyűrű vagy a szennyezett érzékelő számlájára írható.
A legfeltűnőbb tünet a téves ABS-beavatkozás lassú megállásnál: a pedál lüktet, az autó mintha rángatva állna meg, és a jellegzetes zörgő, berregő hang hallható. Emellett a műszerfalon jellemzően felgyullad az ABS-figyelmeztető lámpa, sokszor a menetstabilizáló, azaz az ESP lámpájával együtt, mert ugyanazt a kerékfordulat-jelet ez a rendszer is használja.
A hiba gyakran időszakos: hidegben, nedvesen, vagy bizonyos kerékfordulatnál jelentkezik, máskor eltűnik, ami megnehezíti a beazonosítást. Sok esetben a sebességmérő vagy a kilométeróra is furcsán viselkedhet, ha a rendszer ugyanabból a jelből dolgozik. A kipörgésgátló és a menetstabilizáló ideiglenesen kikapcsolhat, mert a vezérlő megbízhatatlannak ítéli a kerékjelet.
Diagnosztikai műszerrel a hiba jól körülhatárolható: a tárolt hibakód rendszerint egy adott kerék fordulatszám-érzékelőjének jelhibájára, kimaradására vagy megbízhatatlan jelére utal. A műszerrel valós időben kiolvasható mind a négy kerék fordulatszáma; ha az egyik érték a többihez képest ugrál, kimarad vagy irreális, az egyértelműen a hibás keréket azonosítja, még mielőtt bármit szétszerelnének.
A diagnózis a hibakódok kiolvasásával kezdődik, amely megmutatja, melyik keréknél jelentkezik a jelhiba. Ezután a szerelő valós idejű adatfolyamban figyeli a négy kerék fordulatszámát lassú gurítás közben: az ép kerekek egyenletes, folyamatos jelet adnak, a hibás pedig ugrál, kihagy vagy nullára esik. Ez pontosan behatárolja, hogy melyik jeladókerék vagy érzékelő a hibás.
A behatárolás után jön a szemrevételezés. A szerelő leveszi a kereket, és megvizsgálja a jeladókereket: keresi a repedést, a letört fogat, a rárakódott fémport, sarat, rozsdát vagy a mágnesgyűrű sérülését. Az érzékelő fejét is ellenőrzi, mert oda fémreszelék, korrózió tapadhat, ami hamis jelet ad. A gyűrű és az érzékelő közötti hézagot, azaz a légrést szintén ellenőrzi, mert a túl nagy távolság gyenge jelet eredményez.
A mágneses jeladógyűrűk esetében külön figyelmet kap a kerékcsapágy, mert a mágnesgyűrű gyakran a csapágy tömítésébe van integrálva, és a csapágy cseréjekor sérülhet, vagy fordítva építik be. A repedt fogazott gyűrűt szemmel is látni, a mágnesgyűrű hibáját viszont sokszor csak a jel viselkedéséből és speciális vizsgálattal lehet megállapítani. A pontos diagnózis megkíméli a felesleges alkatrészcserétől.

A javítás lényege a sérült jeladókerék cseréje. Ha a gyűrű a kerékagyra vagy a féltengelyre van sajtolva, a cseréhez azt a szerelvényt kell megbontani; sok esetben a gyűrű a csapággyal együtt cserélődik, mert a mágnesgyűrű a csapágytömítésben ül. A fogazott acélgyűrűt egyes autóknál külön is lehet cserélni, de a beépítésnél a pontos illesztés és a helyes irány kritikus.
Ha a diagnózis alapján az érzékelő is hibás vagy szennyezett, azt is cserélik vagy megtisztítják, és ellenőrzik a hozzá tartozó vezetéket, csatlakozót, mert a törött, oxidálódott vezeték szintén hamis jelet ad. A csere után beállítják vagy ellenőrzik a jeladókerék és az érzékelő közötti légrést, hogy a jel erős és egyenletes legyen. A gondos tisztaság alapkövetelmény, mert a fémpor visszatapadva újra hibát okoz.
A mechanikai csere után a szerelő diagnosztikai műszerrel törli a tárolt hibakódot, és próbaúton ellenőrzi, hogy az ABS és az ESP hibátlanul, téves beavatkozás nélkül működik. A valós idejű adatokban meggyőződik róla, hogy mind a négy kerék egyenletes jelet ad. Csak akkor tekinthető a javítás késznek, ha a lámpa kialszik, a téves fékezés megszűnik, és a jelek minden sebességen stabilak.
Ha az ABS-lámpa világít, az ABS-funkció rendszerint kikapcsol, és a jármű a hagyományos, blokkolásgátlás nélküli fékre esik vissza. A menetfékezés alapból működik, de a blokkolásgátló és gyakran a menetstabilizáló is kiesik, ezért erős vagy nedves úti fékezésnél a kerekek megcsúszhatnak, és a jármű irányíthatatlanná válhat. Emiatt a hibát nem szabad tartósan figyelmen kívül hagyni.
A téves ABS-beavatkozás önmagában is veszélyes, mert lassításkor váratlanul csökkentheti a fékerőt egy keréken, meghosszabbítva a fékutat épp akkor, amikor a jármű megállni készül. A hatósági műszaki vizsgán a világító ABS-lámpa és a hibásan működő rendszer szintén elbukhat, mert ezek aktív biztonsági rendszerek. Ezért a hiba elhárítása nem halasztható, biztonsági és jogszabályi okból egyaránt.
A költség attól függ, hogy csak a jeladókerék, esetleg az érzékelő, vagy a csapágyba integrált mágnesgyűrű miatt a teljes kerékcsapágy cseréjére van szükség. Az érzékelő tisztítása vagy cseréje jellemzően kedvező tétel, a csapágycserével járó javítás munkaigényesebb és drágább. A pontos diagnózis itt sokat számít, mert megakadályozza, hogy feleslegesen cseréljenek jó alkatrészt, és így a javítás célzott és gazdaságos marad.
A blokkolásgátló rendszer működéséről és a kerékfordulat-érzékelésről angol nyelven részletes szócikk található: Anti-lock braking system - Wikipedia
Normál esetben az ABS csak erős, blokkolásközeli fékezésnél lép működésbe, jellemzően nagyobb sebességnél. Ha viszont egészen lassan, egyenletes megállásnál kezd lüktetni és berregni, az szinte biztosan jeladóhiba. A repedt vagy szennyezett jeladókerék hibás, ugráló jelet ad, amit a vezérlő keréklblokkolásnak vél, ezért tévesen csökkenti a fékerőt. A hiba forrása leggyakrabban a repedt gyűrű vagy a koszos érzékelő.
A hagyományos fék rövid távon működik, mert az ABS-lámpa csak azt jelzi, hogy a blokkolásgátló kikapcsolt, de a normál hidraulikus fékezés megmarad. A gond, hogy erős vagy nedves úti fékezésnél a kerekek blokkolásgátlás nélkül megcsúszhatnak, és gyakran a menetstabilizáló is kiesik. Ezért a hibát nem szabad tartósan halogatni, mert csökken a menetbiztonság, és a jármű a műszaki vizsgán is elbukhat.
Diagnosztikai műszerrel kiolvashatók a tárolt hibakódok, amelyek megmutatják, melyik keréknél jelentkezik a jelhiba. Ezután a szerelő valós időben figyeli mind a négy kerék fordulatszámát lassú gurítás közben: a hibás kerék jele ugrál, kihagy vagy nullára esik, míg a többi egyenletes. Ez pontosan behatárolja a hibás gyűrűt vagy érzékelőt, még a szétszerelés előtt, így elkerülhető a felesleges alkatrészcsere.
Ez a kialakítástól függ. Ha a jeladókerék külön fogazott acélgyűrű a kerékagyon vagy a féltengelyen, sok autón önmagában cserélhető. A modern autóknál azonban a jelet gyakran egy mágnesgyűrű adja, amely a kerékcsapágy tömítésébe van integrálva, ilyenkor a teljes csapágyat kell cserélni. A szerelő a diagnózis és a szemrevételezés alapján dönti el, mi a szükséges és gazdaságos megoldás.
Igen, mert az érzékelő fejére rakódó fémreszelék, sár, rozsda vagy a mágnesezett kosz eltorzíthatja a jelet, akárcsak a repedt gyűrű. Emiatt a szerelő a gyűrű mellett mindig az érzékelőt és a köztük lévő légrést is megvizsgálja, és szükség esetén megtisztítja. Sok esetben egy alapos tisztítás megoldja a hibát, ha a gyűrű maga ép, ezért érdemes ezt is ellenőrizni, mielőtt alkatrészt cserélne.
Ha profi kézre bízná a megoldást, ezeket a kapcsolódó javításokat vállaljuk:
Lásd még: Indításgátló (Immobiliser) tanítás, kulcsmásolás, ADAS radar kalibráció.
Kérjen időpontot vagy árajánlatot - 10 év budapesti tapasztalattal.