Féknyereg csúszócsap zsírzás: Kerüljük a rézpasztát, de mit használjunk?
Székely András 7 perc olvasás
Fékrendszer - Székely Autószervíz
A lényeg röviden
A csúszócsapon a rézpaszta megtámadja a porvédő gumit és a gumi tömítést, ezért ide nem való.
A gyári előírás szinte mindig szintetikus, magas hőállóságú, gumibarát féknyereg-zsír (pl. lítium-komplex vagy PFPE alapú).
A rézpasztának a fém-fém érintkezéseknél van helye: a betétfül és a tartókeret találkozásánál, valamint a betét hátlapján.
A rossz kenés miatt beragadó csap egyoldali kopást, túlmelegedést és megnövekedett fogyasztást okoz.
Mi a csúszócsap szerepe az úszónyerges féken?
A budapesti autók túlnyomó többségén úszónyerges (floating) féknyereg dolgozik. Ennél a kialakításnál csak a nyereg egyik oldalán van hidraulikus dugattyú, a nyereg maga pedig két vezetőcsapon, azaz csúszócsapon képes elmozdulni a tartókeretben. Amikor fékez, a dugattyú a belső betétet a tárcsához nyomja, a reakcióerő pedig a nyerget a csapokon elhúzza, így a külső betét is nekifeszül. Ehhez a mozgáshoz az kell, hogy a csapok akadálytalanul, súrlódásmentesen csússzanak.
A csúszócsapokat gumi porvédő harmonika, illetve legtöbbször O-gyűrű vagy gumipersely zárja el a külvilágtól. Ez a gumi tartja bent a kenőanyagot és zárja ki a vizet, sót, port. A csap és a furat között mikronos illesztés van, ezért itt nem közömbös, milyen zsír marad hosszú távon a helyén, és hogyan viselkedik a fékezéskor keletkező hővel.
Ha a kenés kiszárad, kimosódik vagy a rossz anyagválasztás miatt a gumi megduzzad, a csap megszorul. Ekkor a nyereg nem tud visszaállni, a betét folyamatosan súrolja a tárcsát, a fék melegszik, a tárcsa dobol, a fogyasztás nő. Sok esetben a látszólag drága féknyereg-csere valójában egy elmulasztott, néhány perces zsírzás következménye.
Mi a csúszócsap szerepe az úszónyerges féken?
Miért nem jó a rézpaszta a csúszócsapra?
A rézpaszta kiváló magas hőmérsékletű szerelőpaszta a fém-fém kapcsolatokhoz, de két komoly hibája van a csúszócsapnál. Az első, hogy a benne lévő ásványolaj vivőanyag és bizonyos adalékok megtámadják a gumit: a porvédő harmonika és az O-gyűrű megduzzad, ellágyul vagy éppen megkeményedik és berepedezik. Egy megduzzadt gumi pedig pontosan azt a csúszást akadályozza, amit meg kellene könnyítenie.
A második gond, hogy a rézpaszta relatíve nyílt szerkezetű, könnyen kimosódik és beszárad. Egy zárt, gumival tömített furatban idővel megköt, kráteres, morzsalékos réteget képez, ami inkább csiszol, mint ken. A réz mint fém a nedvesség jelenlétében az alumínium tartókerettel galvánpárt alkot, ami helyi korróziót gyorsíthat. A csap előbb-utóbb berágódik a furatba.
Fontos különbséget tenni tehát a felhasználási hely szerint. A rézpasztát nem azért nem szeretjük, mert rossz termék lenne, hanem mert nem ide való. A gyártók pontosan ezért adnak a fékbetét- és nyeregkészletek mellé apró tasakokban kétféle kenőanyagot: egy sötét, fém-fém pasztát a betétfülekhez, és egy áttetsző vagy fehéres, gumibarát zsírt a csúszócsapokhoz és a dugattyú porvédőjéhez.
Milyen zsírt használjunk helyette?
A helyes választás egy kifejezetten féknyereghez fejlesztett, gumibarát, magas hőállóságú kenőzsír. A leggyakoribbak a lítium-komplex szappan bázisú, szintetikus olajjal készült termékek, illetve a legigényesebb helyeken a PFPE (perfluor-poliéter) alapú zsírok, amelyek széles hőtartományban stabilak és teljesen közömbösek a legtöbb gumival és műanyaggal szemben. Ezek jellemzően 150-200 Celsius-fok tartós hőt is elviselnek anélkül, hogy kifolynának vagy elszenesednének.
A gyakorlatban keresse a csomagoláson a „gumibarát”, „silicone” vagy „ceramic brake grease”, illetve a „szintetikus féknyereg-zsír” megjelölést, és győződjön meg róla, hogy a gyártó kifejezetten a csúszócsaphoz ajánlja. A szilikon alapú zsírok kifejezetten kíméletesek a gumihoz, ezért a dugattyú és a porvédő harmonika kenéséhez ideálisak. A lényeg minden esetben a gumikompatibilitás és a hőállóság együttes megléte.
A felvitel is számít. A csapot tisztítsa le, a furatot törölje ki, majd vékony, egyenletes réteget kenjen a csapra - a cél a filmréteg, nem a tömés. Túl sok zsírtól a zárt furatban hidraulikus párna keletkezik, és a csap nem ül be teljesen. A porvédő harmonikát pattintsa vissza, hogy a levegő ki tudjon áramlani. Munka közben ügyeljen arra, hogy semmilyen zsír ne kerüljön a tárcsa vagy a betét súrlódó felületére.
Hogyan ismeri fel a beragadt csúszócsapot?
A tipikus jel az egyenlőtlen betétkopás. Ha az egyik oldal betétje szinte új, a másik viszont vasig kopott, szinte biztos, hogy a nyereg nem mozgott szabadon. Sok esetben az elakadt nyereg a külső betétet folyamatosan a tárcsához szorítja, így a jármű az adott kerék felé húzhat fékezéskor, vagy éppen enyhén fékezve gurul, ami langyos-forró keréktárcsában és jellegzetes égett szagban mutatkozik meg.
Egy másik árulkodó tünet a rángó, egyenetlen fékerő és a tárcsa kék elszíneződése a túlmelegedéstől. A megemelkedett üzemanyag-fogyasztás szintén gyanús lehet, különösen, ha egyik keréktárcsa feltűnően koszosabb a fékportól, mint a többi. Emelőn a leszerelt nyereg csúszócsapjait kézzel mozgatva azonnal érezhető, ha az egyik akad, csikorog vagy egyáltalán nem tolható be.
A korai felismerés azért fontos, mert a beragadás önmagát erősíti: a hő miatt a gumi tönkremegy, a víz beszivárog, a furat berozsdásodik. Egy időben elvégzett szétszerelés, tisztítás és újrakenés néhány ezer forintból megoldható. Ha viszont a csap berágódik és a tartókeretet is tönkreteszi, már a teljes nyeregtartó cseréje válhat szükségessé.
Hogyan ismeri fel a beragadt csúszócsapot?
Mire figyeljünk a zsírzás elvégzésekor?
A munkát mindig alaposan letisztított alkatrészeken kezdje. A régi, elhasznált zsírt féktisztítóval és sörtekefével távolítsa el a csapról és a furatból egyaránt, mert a régi és az új kenőanyag nem mindig fér össze. A porvédő gumikat vizsgálja át: ha bereped, elszakad vagy megkeményedik, cserélje, mert a legjobb zsír is hiába kerül be, ha a víz szabadon bejut mellé.
Kerülje a kereszthasználatot. Ne kenje ugyanazzal a tubussal a fém-fém kapcsolatot és a gumival zárt csapot, mert könnyen összekeveri a két, egymással nem kompatibilis anyagot. A porvédő harmonikát a csapra húzva figyeljen arra, hogy ne csípje be, mert a becsípett gumi óránként enged be nedvességet. A csavarokat mindig előírt nyomatékkal húzza meg, mert a csúszócsap rögzítőcsavarja gyakran meghatározott értékre van tervezve.
A zsírzás önmagában rutinmunka, mégis érdemes összekötni a fékbetét-, illetve tárcsacserével, hiszen ilyenkor a nyereg amúgy is le van szerelve. Így pár perc többletmunkával jelentősen meghosszabbítható a féknyereg élettartama. Ha bizonytalan az anyagválasztásban vagy a porvédők állapotában, kérje szakszerviz segítségét, mert a fék biztonsági alkatrész, ahol a takarékosság rossz helyen csődöt jelenthet.
Mennyibe kerül és mikor esedékes?
A csúszócsap-zsírzás önálló munkadíja általában szerény, tengelyenként néhány ezer forintos nagyságrend, ha nincs beragadt csap vagy sérült gumi. A gumibarát féknyereg-zsír kis kiszerelésben megfizethető, és több munkára is elegendő. A valódi költségkockázat mindig az elhanyagolásból ered: a beszorult csap miatt tönkrement tárcsa, betét és esetenként a tartókeret cseréje már tízszeres összeg is lehet.
Időzítés szempontjából a legpraktikusabb a fékbetét-csere minden alkalmával elvégezni a zsírzást, hiszen ekkor a nyereg amúgy is nyitva van. Ez átlagos használat mellett nagyjából két-négyévente jön el. A sózott téli utakon közlekedő budapesti autóknál érdemes lehet gyakoribb ellenőrzés, mert az útsó és a nedvesség felgyorsítja a csapok és a porvédők tönkremenetelét.
Ha a jármű fékezéskor oldalra húz, a keréktárcsa feltűnően forró vagy a fék dobol, ne halogassa a vizsgálatot. A csúszócsapok állapota gyors ellenőrzéssel megállapítható, és a korai beavatkozás olcsóbb, mint a következmények. A fékrendszernél a megelőzés minden esetben gazdaságosabb, mint a helyreállítás.
Forrás és további olvasnivaló
A fékrendszer működésének alapjairól bővebben olvashat a Wikipédián: Fék - Wikipédia
Gyakran ismételt kérdések
Használhatok általános többcélú kenőzsírt a csúszócsaphoz?
Nem ajánlott, mert a legtöbb hagyományos univerzális zsír nem bírja a fékezéskor keletkező hőt, és megtámadhatja a gumi porvédőt. A magas hőmérsékleten kifolyik vagy elszenesedik, így pár hónap alatt elveszíti a kenőképességét. Mindig kifejezetten féknyereghez fejlesztett, gumibarát és hőálló zsírt válasszon, mert ez a helyszín speciális igényeket támaszt.
A rézpaszta akkor hova való a fékrendszerben?
A rézpasztának a fém-fém érintkezéseknél van helye, ahol nincs gumi a közelben. Ilyen a fékbetét fülének és a tartókeret vezetőfelületének találkozása, valamint a betét hátlapja, ahol a dugattyúval érintkezik és nyikorgásgátló szerepe van. Soha ne kenje vele a csúszócsapot, a dugattyú porvédőjét vagy bármilyen gumival tömített felületet.
Milyen gyakran kell zsírozni a csúszócsapot?
A legcélszerűbb minden fékbetét-cserénél elvégezni, mert ekkor a nyereg amúgy is le van szerelve. Ez átlagos használatnál nagyjából két-négy évente esedékes. Sózott téli utakon vagy sokat álló autó esetén érdemes gyakrabban, akár évente ellenőrizni a csapok szabad mozgását és a porvédők állapotát.
Honnan tudom, hogy a csúszócsap sérült-e vagy csak kenésre szorul?
Emelőn, leszerelt nyereg mellett kézzel mozgassa a csapokat: ha akadás nélkül, simán csúsznak és a gumi ép, elég a tisztítás és a friss zsír. Ha a csap berágódott, karcos, a furatban rozsda van vagy a porvédő szakadt, akkor cserére szorul. A berágódott csapot és sérült furatot nem szabad kenéssel elkenni, mert a beragadás rövidesen visszatér.
Okozhat-e a rossz kenés megnövekedett fogyasztást?
Igen, méghozzá jelentős mértékben. A beragadt csúszócsap miatt a betét folyamatosan súrolja a tárcsát, ez fékező hatást fejt ki menet közben, amit a motornak plusz teljesítménnyel kell legyőznie. A jelenség forró keréktárcsában, égett szagban és emelkedő fogyasztásban mutatkozik, ezért egy egyszerű zsírzás olykor a tankolási költséget is csökkenti.
Kapcsolódó szolgáltatásaink
Szükség esetén az alábbi kapcsolódó munkákat vállaljuk budapesti műhelyünkben:
Székely András 10 éve javít autókat Budapesten, a Székely Autószervíz alapítója és vezető szerelője. Dízel és benzines motorok diagnosztikájával, futómű- és fékrendszer-javítással, valamint elektronikai hibakereséssel foglalkozik nap mint nap. Az itt olvasható írásokban a műhelyben szerzett gyakorlati tapasztalatot adja tovább, közérthetően.
