Kézifékkar gomb rugójának eltörése: Nem akad meg a kar húzáskor


A hagyományos, mechanikus kézifékkar működése egyszerű, de zseniális elven alapul. A kar húzásakor egy bowdenhuzal feszül meg, amely a hátsó fékeket működteti. Hogy a kar behúzott helyzetben maradjon, egy racsnis (fogazott ív mentén kattanó) mechanizmus rögzíti. A kar tövében egy fogazott íven egy záró pecek kattan végig, amely megakadályozza, hogy a kar visszaengedjen, amíg a vezető nem kívánja kioldani.
A kar végén található nyomógomb feladata, hogy kioldáskor a záró peceket kiemelje a fogazatból. Amikor megnyomja a gombot, egy rúd vagy pálca lenyomja a peceket, így a kar szabaddá válik, és leengedhető. Amikor elengedi a gombot, egy rugó nyomja vissza a peceket a fogazatba, hogy az húzáskor kattanva rögzülhessen. Ez a gombrugó a rendszer kulcsfontosságú, de gyakran alábecsült eleme.
A mechanizmus tehát két rugóerőt is használ: a gombban lévő rugó a peceket tartja alaphelyzetben, és biztosítja a visszatérést. Amikor ez a rugó eltörik vagy elfárad, a pecek nem kerül vissza a fogazatba, ezért a kar hiába emelkedik, nincs, ami rögzítse. A vezető azt tapasztalja, hogy a kar húzáskor nem kattan, és felengedve azonnal visszaesik alaphelyzetbe.

A legárulkodóbb jel, hogy a kézifékkar húzáskor nem kattog, és nem marad felhúzott helyzetben. Ha felhúzza a kart, majd elengedi, az minden ellenállás nélkül visszaesik. Ép mechanizmusnál a kar felfelé húzva jellegzetes kattogó hangot ad, ahogy a pecek végigugrik a fogazaton. A kattogás hiánya szinte biztosan a záró pecek működésének zavarát jelzi.
Előfordul az is, hogy a gomb benyomott állapotban beragad, vagy megnyomás után nem ugrik vissza. Ez arra utal, hogy a rugó eltörött, és a törött darab beszorult, vagy a rugóerő megszűnése miatt a gomb nem tér vissza. Ilyenkor a pecek is lenyomva marad, tehát a kar egyáltalán nem tud rögzülni. A gomb szabálytalan, akadozó mozgása mindig figyelmeztető jel a mechanizmus belső hibájára.
Egy köztes állapot, amikor a kar néha megakad, néha nem. Ez akkor fordul elő, ha a rugó már megfáradt vagy részben eltörött, de még ad valamennyi erőt. Ez a bizonytalan működés különösen veszélyes, mert a vezető azt hiheti, a kézifék behúzva megtartja a járművet, holott az néhány perc múlva kiold, és a jármű elgurul. Ezt a bizonytalan állapotot sosem szabad figyelmen kívül hagyni.
A kézifék elsődleges rögzítőfék funkciója, hogy parkoláskor megtartsa az álló járművet, különösen lejtőn. Ha a kar nem akad meg, a jármű elgurulhat, ami súlyos anyagi kárt és személyi sérülést is okozhat. Egy elguruló autó tömege miatt komoly veszélyt jelent a környezetére, ezért a nem működő kézifék nem csupán kényelmi probléma, hanem közvetlen biztonsági kockázat.
A műszaki vizsgán a kézifék hatékonyságát külön ellenőrzik, és ha a kar nem rögzül, vagy a fékerő nem éri el az előírt értéket, a jármű nem kapja meg a matricát. Emellett a kézifék a menetfékrendszer meghibásodása esetén vészfékként is szolgálhat, bár csak korlátozottan. Egy nem működő rögzítőfék tehát a passzív biztonságot is csökkenti, nem csak a parkolást nehezíti meg.
Automata sebességváltós járműveknél sokan hajlamosak elhanyagolni a kézifék állapotát, mert a P állás megtartja az autót. Ez azonban veszélyes szemlélet: a P állás reteszelése önmagában nem elegendő biztonságos rögzítéshez meredek lejtőn, mert a teljes tömeget egyetlen fogaskerék tartja. A helyes gyakorlat, hogy előbb a kéziféket húzza be, majd kapcsol P állásba, így a kézifék veszi át a terhelést, nem a váltó reteszelő szerkezete.
A diagnózis a kézifékkar működésének kipróbálásával kezdődik. Húzza fel a kart, és figyelje, kattog-e, majd engedje el, és nézze, megmarad-e a helyzetében. Nyomja meg a gombot, és figyelje, visszaugrik-e rugalmasan. Ha a gomb nem tér vissza, vagy a kar nem rögzül, nagy valószínűséggel a gombrugó vagy a záró pecek a hibás. A bowdenhuzal állapotát is érdemes ellenőrizni, hogy kizárja a huzalhibát.
A mechanizmus megbontásához először a kézifékkar körüli burkolatot (a középkonzol borítását) kell eltávolítani. Ez rendszerint néhány csavarral és pattintós rögzítéssel van a helyén, típusonként eltérő módon. A borítás alatt válik láthatóvá a kar töve, a fogazott ív, a záró pecek és a gomb működtető rúdja. Fényképezze le az összeállítást, hogy visszaszereléskor pontosan tudja, mi hova illeszkedik.
A gomb és a hozzá tartozó rúd kihúzása után jut hozzá a rugóhoz. Sok konstrukciónál a gomb végén egy apró biztosító pöcök vagy csavar tartja a rúdat, amit óvatosan kell kioldani, nehogy a rugó vagy annak darabjai elpattanjanak. Ha a rugó eltört, keresse meg és távolítsa el az összes törött darabot a mechanizmusból, mert a beszorult töredék később újabb akadást okozhat.

A javítás legegyszerűbb módja a törött gombrugó cseréje egy megfelelő méretű és rugóerejű darabra. Sok autótípushoz kapható külön a gombrugó vagy a teljes gombegység alkatrészként. Ha az adott típushoz nem kapható különálló rugó, akkor a teljes kézifékkar egységet kell cserélni, ami drágább, de biztos megoldás. Egyes esetekben egy megfelelő méretű univerzális nyomórugó is beépíthető, ha pontosan illeszkedik a fészekbe.
A rugó behelyezése után szerelje vissza a gomb működtető rúdját, ügyelve arra, hogy a rúd pontosan a záró peceket mozgassa. A visszaszerelés előtt próbálja ki kézzel, hogy a gomb megnyomásakor a pecek lesüllyed, elengedéskor pedig a rugó visszanyomja azt a fogazatba. Ha ez a mozgás rendben van, akkor a rögzítés is helyreáll. Egy csepp csúszásgátló nélküli kenőanyag segítheti a mechanizmus zökkenőmentes működését.
A javítás befejezése előtt ellenőrizze a kézifék behúzási útját is. Ha a kar túl sokat emelkedik, mielőtt fékez, a bowdenhuzal utánállítására lehet szükség, amit sok autónál a kar tövénél lévő állítóanyával lehet elvégezni. A javítás után próbálja ki a kéziféket lejtőn, biztonságos körülmények között, mielőtt megbízna benne. Ha bizonytalan a mechanizmus összeszerelésében vagy a fékerő beállításában, a Székely Autószervíz szakemberei megbízhatóan elvégzik a javítást és a beállítást.
A gombrugó törése részben a fém kifáradásának természetes következménye, de a durva, rángató kezelés felgyorsítja. Ne csapja fel a kart teljes erővel, és ne nyomja túl erősen a gombot. A kézifék használatakor a gomb finom megnyomása és a kar egyenletes mozgatása kíméli a mechanizmust. A rögzítőféket télen ne hagyja hosszú időre behúzva, mert a fékpofa a dobhoz vagy a tárcsához fagyhat, és a kioldáskor fellépő rángatás terheli a mechanizmust.
Rendszeres átvizsgálás során figyeljen a kattogás hangjára és a gomb rugalmasságára. Ha a kattogás halkul, szabálytalanná válik, vagy a gomb lomhán tér vissza, az a rugó fáradását jelezheti, még mielőtt teljesen eltörne. Ilyenkor a megelőző csere elkerüli a hirtelen, kellemetlen meghibásodást. A bowdenhuzal kenése és állapotának ellenőrzése szintén hozzájárul a rendszer megbízható működéséhez.
Forduljon szervizhez, ha a kézifék nem tartja meg a járművet, a kar nem rögzül, vagy a fékerő gyengének tűnik. Mivel a rögzítőfék biztonsági rendszer, a bizonytalan működést sosem szabad halogatni. A szerviz nemcsak a rugót cseréli, hanem a teljes fékrendszert, a bowdenhuzalt és a hátsó fékmechanizmust is ellenőrzi, hogy a hiba oka valóban a gombrugóban legyen, ne pedig egy komolyabb fékrendszeri problémában.
A rögzítőfék működéséről és típusairól bővebb ismertető olvasható a magyar szócikkben: Tárcsafék
A kattogás hiánya általában azt jelenti, hogy a záró pecek nem kerül vissza a fogazott ívbe, jellemzően a gombrugó eltörése miatt. Ép mechanizmusnál a rugó a peceket a fogazatba nyomja, így a kar húzásakor kattanva rögzül. Ha a rugó eltört, a pecek lenyomva marad, és a kar nem tud megakadni, ezért nem hallható a kattogó hang.
Maga a menet közbeni fékezés a lábfékkel biztosított, tehát a jármű megállítható, de a parkolás veszélyessé válik. Lejtőn a jármű elgurulhat, ha a kézifék nem tart, ezért ilyenkor mindig ékelje ki a kerekeket vagy fordítsa a kereket a járda felé. A hibát mielőbb javíttassa, mert a rögzítőfék biztonsági funkciója nélkülözhetetlen a biztonságos parkoláshoz.
Ez a jármű típusától függ. Sok autóhoz kapható külön a gombrugó vagy a teljes gombegység, ilyenkor elég csak azt cserélni. Ha az adott modellhez nem kapható különálló alkatrész, akkor a teljes kézifékkar egységet kell kicserélni. Egyes esetekben egy pontosan illeszkedő univerzális nyomórugó is megoldást jelenthet, ha a méret és a rugóerő megfelelő.
Igen, sőt kifejezetten ajánlott a kézifék használata automata váltónál is. A P állás reteszelése egyetlen fogaskerékre terheli a teljes tömeget, ami meredek lejtőn nem elegendő biztonságos rögzítéshez. A helyes gyakorlat, hogy előbb behúzza a kéziféket, majd kapcsol P állásba, így a kézifék veszi át a terhelést, és kíméli a váltó reteszelő szerkezetét.
Részben igen: kerülje a kar durva, rángató mozgatását és a gomb túlzottan erős nyomkodását. A finom, egyenletes kezelés kíméli a rugót és a mechanizmust. Télen ne hagyja hosszú ideig behúzva a féket, hogy a fékpofa ne fagyjon oda, mert a kioldáskor fellépő rángatás terheli az alkatrészeket. A halkuló kattogás vagy a lomha gomb korai figyelmeztető jel a megelőző cserére.
A cikkben leírt hibáknál ezekkel a kapcsolódó szolgáltatásokkal fordulhat hozzánk:
Lásd még: Fékkiegyenlítő-rugó csere, Fékbetét-behúzó rugó csere dobfékhez.
Kérjen időpontot vagy árajánlatot - 10 év budapesti tapasztalattal.