Önindító behúzó (bendix) hiba: Egyet kattan, de nem forog az önindító


Az önindító valójában három, egymásra épülő egységből áll: egy nagy áramfelvételű egyenáramú villanymotorból, egy rákapcsolt mágneskapcsolóból - a köznyelvben „behúzónak” nevezett szerkezetből -, valamint egy szabadonfutó hajtókerék-egységből, amelyet feltalálója, Vincent Bendix után egyszerűen csak bendixnek hívunk. A három egység szoros együttműködése nélkül a motor nem indul el: a villanymotor adja a nyomatékot, a mágneskapcsoló kapcsolja rá a nagy áramot és mozgatja mechanikusan a hajtókereket, a bendix pedig csak addig kapcsolja össze az önindítót a lendkerékkel, amíg ez szükséges.
A mágneskapcsolóban két, egymásra tekert, de eltérő szerepű tekercs található: a behúzó tekercs és a tartó tekercs. Az indítókulcs elfordításakor a gyújtáskapcsolóból vékony vezetéken jel érkezik a mágneskapcsoló kis kivezetésére, ez a viszonylag kis áram gerjeszti mindkét tekercset, amelyek együttes mágneses ereje behúzza a szolenoid belsejében lévő dugattyút, a plungert. A plunger egy villaalakú karon keresztül mechanikusan kitolja a bendixet a hajtótengelyen, a lendkerék fogaskoszorúja felé.
A bendix egy szabadonfutó kuplungból és egy recézett, csavarmenetes felületű tengelyrészből áll, amelyen a hajtókerék forogva el tud csúszni a helyére. A szabadonfutó kuplung feladata, hogy a nyomatékot csak egy irányba - az önindítótól a lendkerék felé - engedje át, hogy a motor beindulása után a felpörgő lendkerék ne tudja szétroncsolni az önindító motorját. Amint a plunger eléri a végállását, egy réz áthidaló tárcsa zárja a mágneskapcsoló fő érintkezőit, és csak ekkor indul meg a valódi, nagy áramerősségű áram a villanymotor felé - ez a kettős, előbb mechanikus, majd elektromos működés magyarázza, hogy ugyanaz a tünet többféle okra is visszavezethető.
A hiba pontos lefolyása a következő: az indítókulcs elfordításakor egyetlen, jól hallható kattanás érkezik a motortérből, majd a várt pörgő, berregő hang helyett csend vagy legfeljebb egy halk zümmögés következik. A műszerfal kontrollégői, a világítás és a rádió eközben többnyire továbbra is zavartalanul működnek, ami már önmagában sokat elárul, hiszen egy teljesen lemerült akkumulátornál ezek is elhalványulnak vagy kikapcsolnak.
A hiba gyakran nem folyamatosan, hanem szakaszosan jelentkezik: az autó egyik nap simán beindul, másnap - jellemzően hidegebb reggeleken vagy hosszabb parkolás után - csak kattan. Hidegben az olaj sűrűbb, a motor forgatásához nagyobb nyomaték kell, ezért minden gyengeség hidegben mutatkozik meg elsőként. Nedves, esős időben szintén gyakoribb a jelenség, mert a nedvesség tovább rontja az amúgy is oxidálódott érintkezők vezetőképességét.
Sok tulajdonos beszámol arról, hogy néhány próbálkozás után egyszer csak beindul a motor, mintha mi sem történt volna. Ez a viselkedés különösen jellemző az elszenesedett szolenoid-érintkezőkre és az elkopott szénkefékre, mivel a véletlenszerű mikromozgás időnként jobb érintkezési pontot talál. Ez nem azt jelenti, hogy a hiba megszűnt, csupán átmenetileg működik a rendszer, és a tünet előbb-utóbb visszatér, egyre gyakrabban.

A leggyakoribb és legolcsóbban kizárható ok maga az akkumulátor: egy szulfátosodott, elöregedett vagy lemerült akkumulátor ugyanezt a tünetet produkálja, hiszen a mágneskapcsoló behúzásához még elegendő feszültség rendelkezésre áll, de a motor tényleges megforgatásához szükséges, jóval nagyobb áramerősséget már nem tudja szolgáltatni. Ehhez szorosan kapcsolódik a korrodált, meglazult kábelsaru és a hiányos test-kötés is, amelyek ugyanúgy megnövelik az áramkör ellenállását.
A mágneskapcsolón belül két tipikus hiba fordul elő: a fő érintkezők elszenesedése, kiégése - sok ezer indítási ciklus után az ívhúzás nyomot hagy a felületeken, a vezetőképesség lecsökken -, illetve a tartó tekercs szakadása vagy rövidzárlata. Ez utóbbi esetben a plunger ugyan behúz, ezt halljuk kattanásként, de nem marad a végállásban, visszaugrik, mielőtt a fő érintkezők stabilan zárnának.
A bendix oldalán a leggyakoribb probléma a hajtótengely berozsdásodása vagy elszennyeződése: a recézett felületen felgyűlt korrózió és megkeményedett zsír miatt a hajtókerék nem tud szabadon elcsúszni. Ehhez társulhat a szabadonfutó kuplung belső kopása és a fogazat lekerekedése is. Magában a villanymotorban is keletkezhet a tünetet okozó hiba: elkopott szénkefék, szennyezett kommutátor vagy szakadt mezőtekercs mind azt eredményezi, hogy a motor nem tud rendesen forogni, holott a mágneskapcsoló szabályosan kapcsol.
A tapasztalt szerelők nagyrészt a kattanás hangja, ereje és ismétlődési mintázata alapján tájékozódnak első körben, mielőtt egyetlen csavart is kicsavarnának. Az első, leggyakoribb minta a gyors, pattogó, ismétlődő kattogás - mintha egy relé percenként többször is kapcsolna -, ami szinte mindig gyenge akkumulátorra, korrodált kábelsarura vagy hiányos földelésre utal. A magyarázat egyszerű: a fő érintkezők záródásakor a hirtelen áramigény miatt a feszültség összeesik, a tartó tekercs elveszti mágneses erejét, a plunger visszaugrik, majd a ciklus újrakezdődik.
A második, jól elkülöníthető minta az egyetlen, tompa, „puffanó” kattanás, amit teljes csend követ - se zúgás, se nyekergés. Ez tipikusan a mágneskapcsoló elszenesedett fő érintkezőire vagy a villanymotor kiégett szénkeféire utal: a mechanikus rész, a plunger behúzása tökéletesen működik, ezt halljuk kattanásként, de a nagy áram már nem, vagy csak elhanyagolható mértékben jut át a motorhoz.
A harmadik mintázat a kattanást követő halk zümmögés forgás nélkül - ilyenkor van valamennyi áram a motorban, de nem elég a tényleges elforduláshoz. Ez leggyakrabban erősen legyengült, de nem teljesen lemerült akkumulátorra, illetve nagy átmeneti ellenállású csatlakozásra utal. A negyedik, félrevezető mintázat a kattanás utáni magas fordulatú, vijjogó zúgás úgy, hogy az autó egyáltalán nem indul be - ilyenkor a motor szabadon pörög, csak a bendix nem kapcsolódott be, vagy a szabadonfutó kuplungja átcsúszik.
A hallás alapú tájékozódás csak irányt mutat, a végleges elkülönítéshez műszeres mérés kell. Az akkumulátor terhelés alatti feszültségét indítás közben kell mérni: a nyugalmi 12,4-12,6 volthoz képest 9,5-10,5 volt alá zuhanó érték egyértelműen gyenge akkumulátorra utal. Ha az akkumulátor rendben van, a következő lépés a feszültségesés mérése az akkumulátor pozitív sarujától az önindító fő csatlakozásáig, illetve a negatív póltól a motorblokkig - 0,5 voltnál nagyobb esés bármelyik szakaszon gyanús csatlakozási vagy földelési hibát jelez.
A javítást mindig a legolcsóbban ellenőrizhető elemeknél érdemes kezdeni: az akkumulátor sarukapcsainak megtisztításánál, meghúzásánál, valamint a motor és a karosszéria közötti földelő kábel vizsgálatánál. Sok esetben már ez a néhány perces beavatkozás megszünteti a tünetet, különösen, ha a kattanás gyors, pattogó jellegű volt. Ezután érdemes az akkumulátort terhelés alatt megvizsgálni, szükség esetén feltölteni vagy - egyértelmű öregedési jelek esetén - lecserélni.
Ha az akkumulátor és a kábelezés rendben van, az önindítót ki kell szerelni a pontosabb vizsgálathoz. Kiszerelés után a mágneskapcsoló könnyen leválasztható, ami hozzáférést ad a fő érintkezőkhöz és a plungerhez. Az elszenesedett érintkezőfelület finom csiszolópapírral vagy - jelentősebb kiégés esetén - alkatrészcserével javítható; a legtöbb gyártó külön is árulja a szolenoid javítókészletét vagy a komplett mágneskapcsolót.
A bendix vizsgálatakor a hajtótengelyt meg kell tisztítani a rárakódott kosztól és rozsdától, majd a gyártó előírása szerinti, magas hőmérsékletet is bíró speciális zsírral újra be kell kenni - sűrű, hagyományos zsír hidegben megkeményedve pontosan azt a beragadást okozza, amit meg szeretnénk szüntetni. Ha a bendix fogazata kopott vagy a szabadonfutó kuplungja csúszik, cserére van szükség. A szénkefék és a kommutátor állapotát is célszerű ezzel egy időben ellenőrizni, majd összeszerelés után egy terheletlen próbát végezni, mielőtt az önindítót visszaépítenénk a motortérbe.

A javítás mértékét alapvetően az szabja meg, hogy a hiba a szolenoidra, a bendixre vagy magára a villanymotorra korlátozódik-e, illetve hogy az adott típushoz külön beszerezhető-e a mágneskapcsoló vagy a hajtókerék-egység. Sok elterjedt típusnál ez önállóan is megvásárolható, ilyenkor a javítás jóval olcsóbb, mintha a teljes önindítót kellene cserélni. Bizonyos újabb, kompakt kialakítású önindítóknál viszont a gyártó csak komplett egységet kínál, mert a szétszerelés nem gazdaságos.
Csereönindítót választva érdemes különbséget tenni a felújított - javított, tesztelt, minőségi ellenőrzésen átesett - és az egyszerű utángyártott alkatrész között. Az árkülönbség gyakran jelentős, de a felújított egységek megbízható forrásból hosszú távon éppolyan jól teljesítenek, mint az eredeti gyári darab, miközben ára jellemzően kedvezőbb egy vadonatúj, márkás önindítónál.
A munkadíj tényezőjét sem szabad alábecsülni: bizonyos motorkiosztásoknál - keresztben beépített, turbóval vagy sűrű csővezetékrendszerrel zsúfolt motortereknél - az önindító hozzáférése aránytalanul sok időt vehet igénybe a szolenoid vagy a bendix árához képest, ez pedig jelentősen befolyásolja, hogy megéri-e a helyszíni javítás, vagy egyszerűbb egy komplett csereegység beépítése.
A legfontosabb megelőző lépés az akkumulátor és a kábelezés rendszeres, évi egy-két alkalommal elvégzett ellenőrzése: a sarukapcsok tisztítása, a korróziós lerakódás eltávolítása és a test-kötés vizsgálata mind csökkenti annak esélyét, hogy a mágneskapcsoló ismétlődő, magas áramigényű próbálkozásokra legyen kényszerítve, amelyek felgyorsítják az érintkezők kopását.
Fontos indítási szokás, hogy egy-egy sikertelen próbálkozás után ne tartsuk 3-5 másodpercnél tovább az indítókulcsot, és próbálkozások között hagyjunk legalább fél perces szünetet - a folyamatos, hosszan tartott indítási kísérlet nemcsak az akkumulátort meríti le feleslegesen gyorsan, hanem az önindítót és a szolenoid érintkezőit is jobban terheli.
Érdemes odafigyelni arra is, hogy már beindult motornál ne tartsuk tovább az indítókulcsot elforgatva, mert ez az önindítót a saját erejéből pörgő lendkerékkel szemben kényszeríti forgásra, ami rendkívül gyorsan koptatja a bendix fogazatát. Nedves, sós, poros környezetben hasznos lehet a motortér alsó részének és az önindító csatlakozásainak időnkénti átvizsgálása, mert a korrózió itt gyakran észrevétlenül halad előre.

Az akkumulátor és a kábelsaruk ellenőrzése, tisztítása otthon is elvégezhető alapvető kéziszerszámokkal, és sok esetben ez már meg is oldja a problémát. Amint azonban a diagnózis az önindító kiszerelését, a mágneskapcsoló bontását vagy a bendix cseréjét igényli, érdemes szakszervizhez fordulni: a nagy áramerősségű elektromos rendszerrel való helytelen bánásmód sérülésveszélyt jelent, a hibásan visszaszerelt önindító pedig akár a lendkerék fogazatát is tönkreteheti.
Mindenképpen szakértői vizsgálat indokolt akkor is, ha a tünet a magas fordulatú zúgás, de nincs indulás mintázatot mutatja, mert ilyenkor fennáll a veszélye, hogy a bendix fogazata vagy a lendkerék fogaskoszorúja is károsodott már - ennek felmérése szakértelmet és az önindító komplett kiszerelését igényli.
Ha a tünet váratlanul, forgalom közben, egy rövid megállás után jelentkezik, az autót a lehető leghamarabb biztonságos helyre kell vontatni vagy tolni, mert az ismételt, kétségbeesett indítási kísérletek csak tovább rongálják a hibás alkatrészt, és a lemerülő akkumulátor miatt más rendszerek is áramellátási gondokkal küzdhetnek.
Az önindító motor (starter) működésének, típusainak és történetének átfogó szakmai összefoglalója az angol nyelvű Wikipédián - hasznos háttéranyag a mágneskapcsoló és a bendix működésének mélyebb megértéséhez: Starter (engine)
Mert a mágneskapcsoló mechanikusan behúz - ezt halljuk kattanásként -, de a nagy áramú fő áramkör valamilyen okból nem záródik: leggyakrabban elszenesedett érintkezők, gyenge akkumulátor vagy elkopott szénkefék állnak a háttérben. A pontos ok a kattanás jellegéből és feszültségméréssel különíthető el.
Igen, egy legyengült akkumulátor a szolenoid behúzásához még elég feszültséget ad, de a motor tényleges megforgatásához szükséges nagy áramot már nem, ezért szintén „csak kattan” a rendszer. Ilyenkor jellemzően gyors, ismétlődő pattogó kattogást hallani, nem egyetlen tompa kattanást.
A kopogtatás pillanatnyilag megmozdítja az elszenesedett érintkezőket vagy az elkopott szénkeféket, így átmenetileg jobb érintkezés jön létre. Ez azonban nem megoldás, csak tüneti, ideiglenes segítség - a hiba előbb-utóbb visszatér, és gyakran súlyosbodik.
Sok típusnál a bendix és a szolenoid önállóan is beszerezhető és cserélhető, ami jelentősen olcsóbb, mint a teljes önindító cseréje. Bizonyos kompakt, újabb kialakítású önindítóknál viszont a gyártó csak komplett egységet kínál, ilyenkor nincs más lehetőség a teljes cserénél.
Egy-egy próbálkozás ne tartson 3-5 másodpercnél tovább, próbálkozások között pedig legalább fél perc szünetet kell tartani, hogy se az akkumulátor, se az önindító ne melegedjen túl feleslegesen. Ha több próbálkozás után sem indul a motor, a folyamatos próbálkozás helyett érdemes szakszervizhez fordulni, mert az tovább károsíthatja az alkatrészeket.
A témához kapcsolódóan ezeket a javításokat végezzük el a szervizünkben:
Lásd még: Akkumulátor csere, regisztrálás, Akkumulátor teszt és töltés.
Kérjen időpontot vagy árajánlatot - 10 év budapesti tapasztalattal.