Veszteségmérés: A motor mechanikai állapotának legbiztosabb tesztje


A kompressziómérés a motort indítómotorral pörgeti, és a hengerben kialakuló csúcsnyomást méri. Ez megmutatja, hogy van-e tömítetlenség, de nem árulja el, hol szökik el a nyomás. A veszteségmérés ezzel szemben statikus, álló motoron dolgozik: egy külső forrásból, jellemzően sűrített levegőből ismert nyomást vezet a hengerbe, és azt méri, hogy ebből mennyi távozik időegység alatt.
A módszer nagy előnye, hogy a levegő távozásának helye hallhatóvá és mérhetővé válik. Míg a kompressziómérés egyetlen számot ad, a veszteségmérés kettős manométeres kijelzőjén leolvasható a hengerből kiszökő levegő százalékos aránya, ráadásul a szerelő fülével is követni tudja, hol sziszeg ki a levegő. Ez a hiba lokalizálásának kulcsa.
Éppen ezért a két módszer nem versenytárs, hanem kiegészíti egymást. A kompressziómérés gyors szűrővizsgálat, amely megmutatja, hogy egyáltalán van-e baj. Ha van, a veszteségmérés adja meg a pontos diagnózist: azt, hogy a gyűrűk, a szelepek vagy a hengerfejtömítés a felelős. Együtt a motor mechanikai állapotáról adnak megbízható képet.

A veszteségmérő egy kalibrált fúvókán keresztül vezeti a sűrített levegőt a hengerbe, és két manométert használ: az egyik a bevezetett nyomást, a másik a hengerben maradó nyomást méri. A kettő különbségéből számítható a veszteség százaléka. A mérés előfeltétele, hogy a vizsgált henger dugattyúja felső holtponton, a sűrítési ütem végén álljon, amikor mindkét szelep zárva van.
A dugattyút a megfelelő helyzetbe forgatva a szerelő a levegőt a gyertyafuraton át vezeti be. Mivel a nyomás a dugattyút lefelé nyomná és elforgatná a motort, a főtengelyt rögzíteni kell, például a lendkerék blokkolásával vagy behelyezett sebességgel és behúzott kézifékkel. Ezután beállítja a bemeneti nyomást, és leolvassa, hogy a hengerből mekkora arányban szökik el a levegő.
A mérés hidegen és melegen is elvégezhető, de a hőtágulás miatt az eredmények eltérhetnek. Melegen a gyűrűk és a szelepek jobban zárnak, így a valós üzemi állapotról melegen kapunk pontosabb képet. A mérés minden hengeren megismételve összehasonlítható adatsort ad, amelyből kirajzolódik, melyik henger tér el a többitől és milyen mértékben.
A veszteségmérés zsenialitása abban rejlik, hogy a kiszökő levegő hangja elárulja a szivárgás helyét. Ha a levegő a szívórendszer felől, a légszűrőházon vagy a fojtószelepen keresztül sziszeg ki, akkor a szívószelep nem zár tömören. Ha a kipufogócsőből vagy a kipufogócsonkból hallatszik a levegő, akkor a kipufogószelep a hibás. Mindkét eset a szelepek záródási problémájára utal.
Ha a levegő az olajbetöltő nyílásból vagy a nívópálca csövéből, azaz a forgattyúház felől távozik, akkor a dugattyúgyűrűk mellett szökik el a nyomás. Ez a gyűrűkopás vagy a hengerfal sérülésének jele, és jellemzően nagyobb veszteségszázalékkal jár. A gyűrűk mellett elszökő levegő a kartertérben megjelenő nyomásként is érzékelhető.
A hengerfejtömítés hibájára több jel is utalhat. Ha a levegő a hűtőrendszer felé szökik, azt a tágulási tartályban feltörő buborékok jelzik, mert a levegő a hűtővíz csatornába jut. Ha pedig a szomszédos gyertyafuraton hallható sziszegés, akkor a tömítés a két henger közötti hídnál ég át. Ezek a jelek együtt pontosan behatárolják a fejtömítés sérülését, amit más módszerrel nehezebb kimutatni.
A veszteség százalékos értékét mindig a motor állapotának összefüggésében kell értelmezni. Általános irányelvként egy egészséges motor hengerénél a tíz százalék alatti veszteség kiváló, a tíz és húsz százalék közötti tartomány még elfogadható, de már kopásra utal. Húsz százalék felett a szivárgás jelentős, harminc százalék felett pedig a henger komoly beavatkozást igényel. Ezek tájékoztató sávok, nem merev határok.
A hengerek közötti egyenletesség itt is fontos szempont. Ha az egyik henger lényegesen nagyobb veszteséget mutat, mint a többi, az önmagában problémát jelez, még ha az abszolút érték elsőre nem is tűnik vészesnek. A veszteség forrása és mértéke együtt adja meg, hogy a hiba mennyire sürgős, és milyen javítást igényel a motor.
Érdemes tudni, hogy egy kis mértékű szelepszivárgás új vagy frissen felújított motoron is előfordulhat, amíg a felületek be nem járódnak. Ezért egyetlen mérési adat önmagában nem mindig ítélet, hanem a tünetekkel, a futásteljesítménnyel és a többi henger értékével együtt értelmezendő. A tapasztalt szerelő ezeket a szempontokat összegezve von le következtetést.

A veszteségmérés a hengertömörség vizsgálatára kiváló, de nem mindenható. Nem ad választ például a vezérlés időzítésének pontosságára, a vezérműlánc megnyúlására vagy a szelepvezérlés kopására, ha az éppen nem a szelep záródását rontja. Egy motor tehát tökéletes veszteségértékek mellett is szenvedhet más mechanikai vagy elektronikus hibától, amelyet ez a mérés nem érint.
A mérés statikus jellegéből fakadó korlát, hogy csak felső holtponton, álló motoron vizsgálja a hengert. Egyes hibák, például egy szelep, amely csak meleg, üzemi állapotban vagy magas fordulaton kezd rosszul zárni, hideg, álló mérésen rejtve maradhatnak. Ilyenkor a tünetek és a többi vizsgálat együttes értékelése vezet el a valódi okhoz.
Éppen ezért a veszteségmérés egy komplex diagnózis egyik eleme, nem a teljes válasz. A tapasztalt szerelő a veszteségmérés eredményét összeveti a kompresszió adataival, az endoszkópos vizsgálattal, a hibakódokkal és a menetpróba tapasztalataival. Ez az együttes kép ad megbízható következtetést, amelyre a javítási döntés biztonságosan alapozható.
A veszteségmérés akkor a legerősebb, ha nem önmagában, hanem egy vizsgálati láncolat részeként alkalmazzák. A logikus sorrend, hogy először a kompressziómérés jelzi, van-e egyáltalán tömörségi gond, majd a veszteségmérés lokalizálja a hibát, végül az endoszkópos belső vizsgálat szemmel is megerősíti a diagnózist. Ez a három módszer együtt átfogó képet ad a hengerek mechanikai állapotáról.
Az endoszkópos kamera különösen jó kiegészítője a veszteségmérésnek, mert ha a mérés egy adott hengernél problémát jelez, a kamera a gyertyafuraton át bepillantva megmutathatja a sérült szelepet, a karcos hengerfalat vagy a dugattyú károsodását. Így a szerelő nem csak feltételezi, hanem látja is a hiba forrását, ami pontosabbá teszi a javítási javaslatot és az árajánlatot.
A hibakódok és az élő adatfolyam elemzése tovább árnyalja a képet. Egy hengerkimaradás-számláló vagy egy adott hengerhez rendelt hibakód összevethető a veszteségmérés eredményével, és ha a kettő ugyanarra a hengerre mutat, a diagnózis megerősítést nyer. Ez az együttes, több forrásból építkező megközelítés adja a legmegbízhatóbb következtetést a motor állapotáról.
A veszteségmérés különösen hasznos használt autó vásárlása előtt, mert a motor mechanikai állapotáról a puszta próbaútnál sokkal megbízhatóbb képet ad. Ha Ön nagyobb összeget készül költeni egy járműre, egy veszteségmérés feltárhatja a rejtett gyűrű-, szelep- vagy fejtömítéshibát, amely a vételár tárgyalásánál vagy a döntésnél komoly érv lehet. A viszonylag rövid vizsgálat sok kellemetlenségtől megkímélheti.
Indokolt a mérés akkor is, ha a motor teljesítménycsökkenést, olajfogyást, kékes füstöt, egyenetlen járást vagy hűtővízfogyást mutat, és a kompressziómérés eltérést jelzett. A veszteségmérés ilyenkor eldönti, hogy a hiba a hengerfej felső részén, a gyűrűknél vagy a tömítésnél van, ami közvetlenül meghatározza a szükséges javítás mértékét és költségét.
Mivel a mérés speciális eszközt, sűrített levegőt és tapasztalatot igényel az eredmények értelmezéséhez, ez jellemzően szervizfeladat. Javasoljuk, hogy a mérést olyan helyen végeztesse, ahol a szerelő nem csak a számokat olvassa le, hanem a szivárgás helyét is beazonosítja. Így Ön nem csak azt tudja meg, hogy van-e baj, hanem azt is, hogy pontosan mi és mennyibe kerül a megoldása.
A veszteségmérés nemzetközi módszertanáról itt olvashat bővebben: Érzékelő
Mert nem csak azt mutatja meg, hogy van-e tömítetlenség, hanem a kiszökő levegő hangjából és mértékéből azt is, hogy hol és mennyi nyomás szökik el. Így a hiba forrása pontosan behatárolható, legyen az gyűrű, szelep vagy fejtömítés. A kompressziómérés ezzel szemben csak egyetlen számot ad.
Elméletileg igen, ha van hozzá kalibrált veszteségmérő és sűrített levegő forrás, de az eredmények helyes értelmezése gyakorlatot igényel. A dugattyú felső holtpontra állítása és a főtengely rögzítése is körültekintést kíván. Ezért a mérést jellemzően szervizben érdemes elvégeztetni.
Általános irányelvként a tíz százalék alatti veszteség kiváló, a húsz százalékig terjedő már kopásra utal, de sokszor még üzemképes. Húsz százalék felett a szivárgás jelentős, és a hiba forrásától függően javítás indokolt. Az értékeket mindig a motor állapotával együtt kell értékelni.
Mindkettő lehetséges, de a valós üzemi állapotról a meleg motoron végzett mérés ad pontosabb képet, mert ilyenkor a gyűrűk és a szelepek a hőtágulás miatt jobban zárnak. A hideg mérés gyorsabb, de kissé nagyobb veszteséget mutathat. A szerelő a körülményekhez igazítja a módszert.
Nem, a veszteségmérés a hengertömörséget vizsgálja, nem a vezérlés időzítését vagy a lánc állapotát. Egy megnyúlt vezérműlánc jó veszteségértékek mellett is előfordulhat. Az ilyen hibák felderítéséhez más módszerek, például a hibakódok és a vezérlésidőzítés ellenőrzése szükségesek.
Amennyiben szeretné, hogy mi végezzük el, az alábbi szolgáltatások jöhetnek szóba:
Lásd még: Indításgátló (Immobiliser) tanítás, kulcsmásolás, ADAS radar kalibráció.
Kérjen időpontot vagy árajánlatot - 10 év budapesti tapasztalattal.