Fékcső peremezés és csere: Réz vagy fém fékcsövet vegyünk?


A merev fékcsövek acélból készülnek, és az autó alján, a padlólemez mentén futnak a fő fékvezetéktől a kerekekhez. Itt folyamatosan éri őket az útról felverődő víz, sár és téli sózás. A gyári, horganyzott acélcső idővel kívülről berozsdásodik, a rozsda befelé rágja magát, a cső fala elvékonyodik, végül átlyukad, és a fékfolyadék elszivárog. Ez a fék részleges vagy teljes kiesésével jár.
A budapesti és általában a magyar utakon a téli útsó miatt ez gyakori probléma, különösen a tíz évnél idősebb autóknál. A fékcső átrozsdásodása sokszor a hatósági műszaki vizsgán bukik ki, vagy egy hirtelen pedálsüllyedésben, folyadékvesztésben jelentkezik. A vizesen, korrodáltan pattogzó cső akkor is cserére szorul, ha még nem lyukadt ki, mert az élettartama a végéhez ért.
A csere során a szakember a régi, korrodált szakaszt új csővel váltja ki. Itt merül fel a két fő kérdés: milyen anyagú csövet használjon, és hogyan alakítsa ki a végén a tömítő peremet. Mindkettő biztonságkritikus döntés, mert a fékvezetéken a folyadék nagy nyomás alatt áll, és a legkisebb szivárgás is fékhibához vezet.

Fontos tisztázni, hogy a fékcsöveknél nem tiszta rézről, hanem legtöbbször réz-nikkel ötvözetről, közismert nevén Kuniferről van szó. Ez az anyag ötvözi a réz jó tulajdonságait a szükséges szilárdsággal. Nem korrodál a téli sótól, kézzel könnyen, roppanás nélkül hajlítható, és kiválóan peremezhető, mert lágyabb az acélnál. Emiatt a szakszervizek nagyon gyakran erre cserélik a rozsdás acélcsövet.
A tiszta, lágy réz cső ezzel szemben nem ajánlott fékrendszerhez, mert bár könnyen alakítható és korróziómentes, a fékrendszer lüktető nyomása alatt idővel elfáradhat, felkeményedhet és berepedhet. Ezért a fékcsöveknél mindig a réz-nikkel ötvözetet keresse, ne a hobbiboltok puha rézcsövét. Az ötvözet ára valamivel magasabb, de a fékrendszer biztonságát nem érdemes ezen spórolni.
A gyári horganyzott acélcső szilárd és olcsó, de nehezebben hajlítható, és a magyar téli körülmények között évek alatt újra korrodálhat. A modern gyári megoldások gyakran műanyag bevonatú acélcsövet használnak a jobb korrózióvédelemért. A gyakorlati mérleg többnyire a réz-nikkel ötvözet javára billen, mert a jó korrózióállóság, a könnyű szerelhetőség és a tartósság együtt ritka az acélcsőnél.
A merev fékcső végén egy speciális, tölcséres vagy dupla kúpos alakot, úgynevezett peremet kell kialakítani. Ez a perem fekszik neki a menetes csatlakozó belső kúpjának, és ez a fém-fém érintkezés tömíti a nagynyomású fékfolyadékot. A peremen ül a hollandi anya, amely a peremet a csatlakozóba szorítja. A perem minősége dönti el, hogy a kötés örökre tömít-e vagy szivárogni kezd.
Két fő perem szabvány terjedt el: a DIN, más néven E-perem, amely egy egyszeres tölcséres, buborékos formát ad, és az SAE, más néven dupla peremezés, amely a cső végét kétszer hajtja vissza önmagára, kettős falú kúpot képezve. A jármű típusa és a csatlakozó határozza meg, melyik szükséges. A rossz típusú vagy hibás perem nem tömít rendesen, és a fék felmondhat.
A peremet csak megfelelő peremező szerszámmal, előírt eljárással szabad kialakítani. A cső végét pontosan a megadott hosszban kell befogni, a vágás legyen merőleges és sorjamentes, a szerszám nyomófejét pedig két lépésben, tisztán kell rányomni. Egy ferde, repedt, hiányos perem első ránézésre jónak tűnhet, de nyomás alatt szivárog, ami a fékrendszernél elfogadhatatlan.
A szerelő először feltérképezi a fékcső teljes nyomvonalát, és eldönti, hogy csak egy korrodált szakaszt cserél toldással, vagy a teljes csövet a nyereg vagy kerékfékhenger felől a fő fékosztóig. Kimér és levágja a megfelelő hosszúságú új réz-nikkel csövet, felfűzi a helyes irányban álló hollandi anyákat még a peremezés előtt, mert utólag már nem lehet felrakni, majd kialakítja a peremeket.
Ezután a csövet a nyomvonalnak megfelelően hajlítja, lehetőleg csőhajlítóval, hogy a cső ne törjön meg és ne szűküljön be. A megtört, benyomódott cső ugyanis akadályozza a folyadék áramlását és ott újra korrodálhat. A hajlított, peremezett csövet a helyére illeszti, a csatlakozókat kézzel behajtja, majd előírt nyomatékra húzza, ügyelve arra, hogy a lágy réz anyag túlhúzva ne torzuljon.
A beszerelés után a rendszert légteleníteni kell, hiszen a nyitott vezetékbe levegő került. A légtelenítés során a szerelő folyamatosan figyeli a csatlakozásokat, hogy nem szivárog-e, majd a pedál keménységét ellenőrzi. A munkát mindig szivárgásvizsgálat és próbaút zárja: a fékhatásnak azonnal ki kell alakulnia, a pedál nem süllyedhet, és a csatlakozásoknak száraznak kell maradniuk.

Ha valaki maga vág bele, a leggyakoribb hiba a rossz peremtípus vagy a gyenge minőségű peremező szerszám használata. Az olcsó, csavaros peremezők gyakran nem adnak tiszta, központos peremet, ezért a kötés szivárog. A másik tipikus baki, hogy a hollandi anyákat elfelejtik előre a csőre felfűzni, vagy fordítva teszik fel, így a kész perem után az anya már nem tehető a helyére.
Ügyelni kell a helyes csőhosszra és a merőleges, sorjamentes vágásra, mert ezek nélkül a perem repedt vagy féloldalas lesz. A hajlításokat lassan, csőhajlítóval kell végezni, sosem élesen, mert a benyomódott cső biztonsági kockázat. A csatlakozókat előírt nyomatékkal, de nem túlhúzva kell rögzíteni, mert a lágy anyag könnyen deformálódik.
Mivel a fékcső biztonsági alkatrész, ahol a hiba ára a fékhatás elvesztése lehet, a legőszintébb tanács, hogy aki nem rendelkezik a megfelelő szerszámmal és tapasztalattal, bízza a munkát szakszervizre. A fékvezetéknél nincs helye a kísérletezésnek: a szivárgó vagy rosszul peremezett cső épp egy erős fékezésnél mondhat fel, amikor a legnagyobb a baj kockázata.
Egy fékcső szakasz cseréje a hozzáférés nehézségétől függ: a jól elérhető, szabad szakasz gyorsan cserélhető, míg a padlólemez, tank vagy futóműelem takarásában futó cső jóval munkaigényesebb. Az anyagköltség a réz-nikkel csőnél mérsékelt, a fő tétel a munkadíj és a légtelenítés. Több korrodált szakasz esetén olykor a teljes fékcsőhálózat cseréje a gazdaságosabb megoldás.
A jó minőségű réz-nikkel cső gyakorlatilag nem korrodál, ezért a magyar téli körülmények között is akár az autó hátralévő élettartamáig kitart, szemben a horganyzott acéllal, amely néhány év alatt újra rozsdásodhat. Ez az egyik fő érv az ötvözet mellett: egyszer cseréli, és a téli sózás nem tesz kárt benne, így hosszú távon gazdaságosabb lehet.
A megelőzés itt is a rendszeres alvázellenőrzés. Műszaki vizsga előtt, illetve gumicserénél érdemes a fékcsöveket átnézetni, mert a korrózió korai stádiumban olcsóbban orvosolható, mint egy átlyukadt cső után. Ha a pedál süllyed, a folyadékszint indokolatlanul csökken vagy nedvességet lát az alvázon, azonnal vizsgáltassa meg, mert a fékvezeték hibája közvetlen menetbiztonsági veszély.
A hidraulikus fékrendszer vezetékeiről és működéséről angol nyelven részletes leírás található: Hydraulic brake - Wikipedia
A legtöbb esetben a réz-nikkel ötvözet, közismert nevén Kunifer a jobb választás, mert nem korrodál a téli sótól, könnyen hajlítható, jól peremezhető és tartós. A horganyzott acélcső olcsóbb és szilárd, de a magyar téli körülmények között évek alatt újra berozsdásodhat. Fontos, hogy tiszta, lágy rézcsövet ne használjon fékrendszerhez, mert az a lüktető nyomás alatt idővel elfáradhat.
A DIN, más néven E-perem egyszeres, buborékos tölcséres formát ad, az SAE, más néven dupla peremezés pedig a cső végét kétszer hajtja vissza önmagára, kettős falú kúpot képezve. Hogy melyik kell, azt a jármű típusa és a csatlakozó határozza meg. A rossz peremtípus nem tömít rendesen, ezért mindig a gyári csatlakozónak megfelelő peremet kell kialakítani, különben a fék szivárog.
Elméletileg igen, de csak megfelelő minőségű peremező szerszámmal és a helyes eljárással, mert a fékcső biztonsági alkatrész. A gyakori hibák: rossz peremtípus, sorjás vagy ferde vágás, a hollandi anyák felfűzésének elmulasztása és a túlhúzott csatlakozó. Aki nem rendelkezik a szerszámmal és a tapasztalattal, bízza a munkát szakszervizre, mert a rosszul peremezett cső épp erős fékezésnél mondhat fel.
Árulkodó jel a rozsdás, pattogzó, vizesen nedvesedő cső, a műszerfalon megjelenő fékfigyelmeztetés, az indokolatlanul csökkenő fékfolyadékszint és a süllyedő pedál. Sok esetben a hatósági műszaki vizsgán derül ki a korrózió. Ha nedvességet vagy folyadéknyomot lát az alvázon a cső mentén, azonnal vizsgáltassa meg, mert az átlyukadt fékcső a fékhatás elvesztésével jár.
Igen, mert a fékcső megbontásakor levegő kerül a rendszerbe, a levegő pedig összenyomható, ettől a pedál szivacsossá válik és a fékhatás romlik. A légtelenítés során a szerelő kihajtja a levegőt a rendszerből, közben figyeli a csatlakozások tömítettségét. A munkát mindig szivárgásvizsgálat és próbaút zárja, mert a fékrendszernek légtelenítés nélkül nincs megbízható fékhatása.
A cikkben leírt hibáknál ezekkel a kapcsolódó szolgáltatásokkal fordulhat hozzánk:
Lásd még: Fékcső-hollandi csavar csere, Rugalmas fékcső (gumi) csere első.
Kérjen időpontot vagy árajánlatot - 10 év budapesti tapasztalattal.