Kartergáz nyomás mérése: Honnan tudom, hogy kopottak a dugattyúgyűrűk?


Az égéstér és a forgattyúsház között a dugattyúgyűrűk zárnak. Tökéletes tömítés sohasem létezik, ezért az égés során keletkező gázok kis hányada mindig átszivárog a gyűrűk mellett a kartergáz-térbe. Ezt a jelenséget nevezik átfúvásnak, angolul blow-bynak. Egészséges motornál a mennyiség csekély, és a kartergáz-szellőztető rendszer gond nélkül kezeli.
Ahogy a gyűrűk gyűrűhornyai kikopnak, a gyűrűk rugalmasságukat vesztik, vagy a hengerfalak tükre besározódik, egyre több égéstermék jut le a kartergáz-térbe. A nyomás megemelkedik, és ezzel arányosan romlik a motor tömítettsége. A kartergáznyomás mérése éppen ezért közvetett, de megbízható mutatója a hengercsoport kopásának.
A módszer előnye, hogy nem igényel motorbontást, és néhány perc alatt elvégezhető. Egy meglazult motornál a mérés első ránézésre megmutatja, hogy érdemes-e tovább vizsgálódni, vagy a hiba máshol keresendő.

A leggyakoribb jel az olajfogyasztás. Ha a motor ezer kilométerenként fél litert vagy annál is többet fogyaszt, és nincs látható olajszivárgás, a gyűrűk kopása erős gyanú. Ehhez gyakran kékes füst társul, különösen gázadáskor vagy hosszú lejtő utáni gyorsításnál, amikor a felgyülemlett olaj beég.
Árulkodó a nyitott olajbetöltő sapkánál tapasztalható erős, lüktető gázkifújás. Járó motornál óvatosan levéve a sapkát, egészséges egységnél alig érezhető mozgás, kopott gyűrűknél viszont a gáz szinte kilöki a kezünkből. Egy papírlapot a betöltőnyílásra téve az is látható, hogy a lap kifelé lüktet-e.
Terhelés alatti teljesítménycsökkenés, nehéz hidegindítás és emelkedő üzemanyag-fogyasztás szintén kísérheti a jelenséget. Ezek a tünetek önmagukban nem bizonyítóerejűek, hiszen szelephiba vagy szívórendszeri gond is okozhatja őket, ezért méréssel kell megerősíteni a diagnózist.
A friss, jó állapotú motor sem tömít tökéletesen, ezért mindig van némi átfúvás. A kérdés nem az, van-e blow-by, hanem hogy mennyi. Egy bejáratott, egészséges benzinmotornál a mennyiség csekély, a szellőztetőrendszer pedig gond nélkül visszavezeti a gázt a szívóoldalra. Ilyenkor a kartergáz-térben nem alakul ki tartós túlnyomás.
A megengedett érték a lökettérfogattól és a motor típusától függ, ezért nincs egyetlen, minden autóra érvényes szám. Egy nagyobb, több hengeres motornál természetesen több gáz keletkezik, mint egy kis háromhengeresnél, ez azonban önmagában nem jelent hibát. A gyári liter/perc határértékekhez kell viszonyítani a mért adatot.
A kopás jele nem a puszta jelenlét, hanem a hirtelen megnőtt vagy a határértéket meghaladó mennyiség. Ha egy motor korábban keveset fogyasztott, majd rövid idő alatt olajéhessé válik, és a kartergáznyomás megugrik, az a hengercsoport állapotromlására utal. Ezért érdemes a méréseket a jármű előéletének ismeretében értelmezni.
A legegyszerűbb eszköz egy U-alakú, vízzel töltött nyomásmérő cső, amelyet a nívópálca csövéhez vagy az olajbetöltő nyíláshoz csatlakoztatnak úgy, hogy a rendszer többi nyílása zárt legyen. Üzemi hőmérsékletű motornál, alapjáraton és megemelt fordulaton is leolvassák az értéket. Egészséges motornál a nyomás enyhén negatív vagy nulla közeli, kopott gyűrűknél viszont határozott túlnyomás jelentkezik.
A célszerszám a blow-by mérő, amely egy kalibrált szűkületen átáramló gáz mennyiségét méri liter/perc egységben. Ez pontosabb, hiszen nemcsak a nyomást, hanem az átfúvás tényleges hozamát adja meg. A gyári határértékek motoronként eltérnek, ezért mindig az adott típusra vonatkozó adatot kell alapul venni.
A mérést mindig felmelegített motoron, a szellőztetőrendszer épségének ellenőrzése után szabad végezni. Egy eltömődött vagy szakadt kartergáz-szelep (PCV) ugyanis félrevezető eredményt ad, ezért ezt előbb ki kell zárni a hibalehetőségek közül.
A kompressziómérés hengerről hengerre mutatja meg a tömítettséget. A gyertyák kivétele után minden hengerben megmérik az elérhető csúcsnyomást. Ha az érték alacsony, néhány csepp olaj a hengerbe juttatva ideiglenesen javítja a kompressziót, ez a gyűrűk kopására utal. Ha nem javul, a hiba inkább a szelepeknél vagy a hengerfej-tömítésnél keresendő.
A hengertömítettség-vizsgálat, más néven nyomásveszteség-mérés, még beszédesebb. A hengert felső holtpontra állítva sűrített levegőt vezetnek be, majd a szivárgás helyét hallgatják. Ha a levegő az olajbetöltőnél tör fel, a gyűrűk hibásak; ha a szívó- vagy kipufogótorokból, akkor a szelepek; ha a hűtővíz buborékol, a hengerfej-tömítés.
E három módszer együtt megbízhatóan elkülöníti a hibaforrásokat. Önmagában egyik sem ad teljes képet, de kombinálva a szerelő pontosan meg tudja mondani, hogy gyűrűcsere, hengerfej-felújítás vagy komplett motorfelújítás a helyes irány.

Kopott dugattyúgyűrűk esetén a motort szét kell szerelni. A hengerfej és a dugattyúk kivétele után megvizsgálják a hengertükör állapotát. Ha a kopás mérsékelt, elegendő a hengerek finom hónolása és új gyűrűk beépítése. Erős kopásnál vagy karcosodásnál furatbővítés és túlméretes dugattyúkészlet, esetenként béléscsere válik szükségessé.
A munka nem olcsó és nem gyors, hiszen a motor kiszerelése, tisztítása, a mérések és az összeépítés több munkaórát vesz igénybe. Fontos, hogy a szereléskor minden tömítést, a hengerfejcsavarokat és a folyadékokat kicseréljék, különben a felújítás hamar megismételhető lenne.
Idős vagy alacsony értékű autónál érdemes mérlegelni, hogy a felújítás vagy egy jó állapotú, bontott csereblokk beépítése éri-e meg jobban. A döntéshez a mérési eredmények és a jármű piaci értéke együttesen adnak támpontot, ezért javasoljuk, hogy a beavatkozás előtt kérjen szakvéleményt.
A gyűrűk élettartamát nagyban meghatározza a rendszeres, megfelelő viszkozitású olaj használata és a csereintervallum betartása. Az elöregedett, elszennyeződött olaj kenőképessége romlik, a hengertükör és a gyűrűk kopása felgyorsul. A jó minőségű olajszűrő ugyanilyen fontos, mert a szűretlen szennyeződés csiszolópasztaként hat.
A hidegindítás utáni azonnali, nagy terhelés különösen káros, mert a hideg olaj még nem kent be mindent, a gyűrűk pedig szárazon dörzsölődnek. A motor néhány perces kíméletes melegítése sokat tesz a kopás lassításáért. A tartós, magas fordulatú túlterhelés szintén gyorsítja a folyamatot.
A szűrő nélküli vagy poros levegő beszívása a legalattomosabb ellenség, mert a homokszemcsék a hengerbe kerülve barázdálják a falat. Ezért a levegőszűrő állapotára és a szívórendszer tömítettségére is figyelni kell. A megelőzés tehát olcsó és egyszerű, míg a következmény, a motorfelújítás, sokszorosába kerül.
A gyűrűk nem mindig mechanikailag kopnak el; gyakran a gyűrűhornyokban felgyülemlő kokszos, kátrányos lerakódás ragasztja meg őket. A megragadt olajlehúzó gyűrű nem tud a hengerfalhoz simulni, ezért az olajat nem húzza le rendesen, ami olajfogyasztást és kék füstöt okoz. Ez a jelenség kívülről ugyanolyan tünetekkel jár, mint a valódi kopás, pedig a gyűrű maga még ép lehet.
A ragadás leggyakoribb oka a rossz minőségű vagy régen cserélt olaj, a rendszeres túlmelegedés és a sok rövid út. Ilyenkor az olaj besűrűsödik, elkokszolódik, és a gyűrűhornyokba préselődik. Egy jellemzően egy hengert érintő, hirtelen megjelenő olajfogyasztás inkább ragadásra, mint egyenletes kopásra utal, ezért a kettőt érdemes elkülöníteni.
Enyhébb esetben egy motorbelső-tisztító adalék vagy egy célzott áztatásos eljárás feloldhatja a lerakódást, és a gyűrű ismét szabaddá válhat. Ez a próbálkozás olcsó, és megéri, mielőtt bontásra adná a fejét. Ha azonban a horony már károsodott vagy a gyűrű eltört, a tisztítás nem segít, és a szétszerelés elkerülhetetlen. A pontos állapotot a kompresszió- és tömítettségmérés mutatja meg.
A dugattyúgyűrűk felépítéséről és feladatáról bővebben a Wikipédián olvashat: Camshaft
Alapszinten igen, egy vízzel töltött U-csöves nyomásmérő házilag is elkészíthető, és a nívópálca csövéhez csatlakoztatva már megmutat egy határozott túlnyomást. A pontos, liter/perc értékű méréshez azonban célszerszámra van szükség. A ház körüli teszt jó előszűrés, de a végső diagnózishoz javasoljuk a műhelyi kompresszió- és tömítettségvizsgálatot.
Nincs minden motorra egységes szám, mert a határérték típusonként eltér, a gyári adatokat kell alapul venni. Általánosságban a tartós, jól érezhető túlnyomás alapjáraton már figyelmeztető jel. Ha a nyitott olajbetöltő sapkánál a gáz erősen lüktetve tör fel, az önmagában indokolja a további vizsgálatot, ezért érdemes szervizhez fordulni.
Igen, több ok is szóba jön. Eltömődött vagy hibás kartergáz-szellőztető szelep, elzáródott szellőzőcső, illetve túltöltött olajszint mind megemelheti a nyomást. Turbós motoroknál egy elhasználódott turbótömítés is átfúvást imitálhat. Ezért a gyűrűk hibáztatása előtt ki kell zárni ezeket, amit egy alapos műhelyi átvizsgálás tesz lehetővé.
Rövid távon a motor működőképes maradhat, de az olajfogyasztás nő, a katalizátor az elégő olajtól károsodhat, és a kompresszió tovább romlik. A halogatás jellemzően drágább javítást eredményez. Ha a tünetek egyértelműek, kérjük, ne várjon a beavatkozással, hanem vizsgáltassa meg a motort, mielőtt komolyabb kár keletkezik.
Az olajadalékok átmenetileg csökkenthetik a kék füstöt és az olajfogyasztást azzal, hogy a kihűlt gyűrűket kissé megtisztítják vagy az olajfilmet vastagítják. A mechanikai kopást azonban nem állítják vissza, a gyűrű vagy a hengertükör alakja nem javul. Ezért az adalék legfeljebb tüneti enyhítés lehet, a végleges megoldás a szakszerű felújítás vagy csereblokk marad.
Ha profi kézre bízná a megoldást, ezeket a kapcsolódó javításokat vállaljuk:
Lásd még: Dugattyú-visszahúzás mérése holtpontnál, Főtengely-tengelyirányú játék mérése.
Kérjen időpontot vagy árajánlatot - 10 év budapesti tapasztalattal.